Lengyel József életműve

 

1.A helyi érték megnevezése:

Lengyel József életműve

 

2. Az értéktárba történő felvételt jóváhagyó bizottsági határozat száma:

6/2016. (IV.27.)

 

3. A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

kulturális örökség

 

4. A helyi érték fellelhetőségének helye:

Hagyatékának néhány darabja a Marcali Múzeumban megtalálható. Könyvei, írásai az ország könyvtáraiban fellelhetőek.

 

5. A helyi érték bemutatása

Marcaliban született 1896-ban Lengyel Pál gabonakereskedő és Vittmann Janka gyermekeként. Iskoláit Marcaliban, Keszthelyen és Pesten végezte. 1914-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára, ahol művészettörténetet hallgatott, majd 1915-ben megkezdte tanulmányait a pozsonyi egyetem jogi karán is. Első versei 1916-ban, Kassák Lajos lapjában, A Tettben jelentek meg. Ezután, 1916–17-ben több verset, művészeti kritikát publikált baloldali folyóiratokban, valamint az Uj költők könyve című kötetben. Bekapcsolódott az antimilitarista mozgalomba, részt vett az 1918–1919-es magyarországi eseményekben; végül a Tanácsköztársaság bukása után menekülnie kellett. 1920-tól Bécsben, majd 1927-től Berlinben élt, ahol filmvállalatoknál dramaturgként dolgozott, fordított és újságot szerkesztett.

Első könyve, az Ó Hit Jeruzsálem… Gábriel Lajos változásai 1923-ban jelent meg. 1930-ban Moszkvába érkezett a Berlin am Morgen című lap tudósítójaként. 1938-ban letartóztatták, és nyolcévnyi munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Közel kilencévi fogság után, 1946 utolsó napján szabadult. Huszonkét hónapot kényszer-letelepedési helyen, Alekszandrov városában élt, ahol a Szembesítés című regényének eseményei játszódnak.1948 végén ismét letartóztatták, és örök száműzetésre ítélték. Hat évet töltött egy szibériai faluban, ahol szénégetőként, erdőkerülőként, csőszként dolgozott. Ott írta az Igéző ciklusának majdnem minden darabját. 1955-ben visszatért Moszkvába, ahol bűncselekmény hiányában rehabilitálták, s még ez év augusztusában, harmincöt évi távollét után hazatért Magyarországra.

Itthon írói és emberi hivatását abban látta, hogy elmondja mindazt, amit átélt a lágerekben. Műveiben elsőként adott hírt a szovjet bűntető táborokról, a Gulagról. 1957-ben József Attila-díjat, 1963-ban „egész életművéért, különösen az Igéző című novelláskötetéért” Kossuth-díjat kapott. Az elismerés ellenére műveinek közlését Magyarországon és külföldön is akadályozták.

Művei számos idegen nyelven megjelentek. Alkotásai filmes feldolgozások által is közismertté váltak. A legnépszerűbbek: Oldás és kötés (1963), Igéző (1970).

Utolsó éveit belső emigrációban élte. Síremléke a budapesti Farkasréti temetőben áll. Marcaliban két szobor és utcanév – Lengyelkert – emlékeztet az íróra.

 

6. A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia,  honlapok, multimédiás források)

Kende Tamás: A szembesítés kínjai

http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-szembesites-kinjai

Vasy Géza: Hol zsarnokság van

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/hol-zsarnoksag-van/ch03s11.html

 

7. A helyi érték hivatalos weboldalának címe: –

 

Lengyel József